2015. április 5., vasárnap

Mitől félsz?



EGYSZER A TANÍTVÁNY,MEGKÉRDEZTE A MESTERT...
        

   -SOKAT KELL-E MÉG VÁRNI ARRA,HOGY A DOLGOK JOBBRA FORDULJANAK?

  

 -HÁT HA VÁRUNK,AKKOR MÉG SOKAT! -felelte a mester.



Április! Te bolondos! Április bolondja! -Tartja a mondás...Bolond?Bolond az időjárás..bolond emberek! hm :) Miért? Miért baj az ha valaki kicsit bolond? Bolondnak lenni jó!Próbáltad már?S ugye milyen jó kedved volt akkor?Addig a pár pillanatig mertél más lenni,mint a többiek.S mertél önmagad lenni,mertél élni,megélni pillanatokat ami örömet okozott akkor neked.S miért baj ez? Miért nem lehetsz néha egy kicsit abnormális?Akkor vagy igazán önmagad és nem a többi normája szerint viselkedsz.A bolond szél táncra perdíti a fákat...a bolond ember mindig jobb kedvű mint a normálisnak vélt társai. :) Ki mondja meg, hogy  mindig normálisan viselkedj? Le van írva valahová?Vagy ez a társadalmi elvárás? Miért nem lehetsz az aki lenni akarsz valójában? Félsz?Kitől félsz?Az emberektől,hogy mit gondolnak rólad? Tudod mit gondolnak? Hogy legbelül irigyek rád ,mert te meg mered élni a pillanatot ,ők pedig nem.Irigylik a jó kedvedet,mert valahol ott legbelül ők is ilyenek szeretnének lenni.Szeretnének ők is nevettetők lenni,jókedvre deríteni másokat,de a félelmeik legyőzik őket és ők még nem tudják,hogy a félelem ők saját maguk.Nem érzik még a súlyát az időnek.Az idő! Egyetlen tényező az életben ami ketyeg.Másodperceink vannak csak e röpke életből,kinek kevesebb,kinek több...de csak, csak másodpercek!
Azt mondják:"Ha azt hiszed a kaland veszélyes,akkor próbáld ki a megszokást,az halálos"
Halálos itt minden, mert  a vége mindennek ugyanaz lesz.A kérdés,hogy mersz e élni közben? Élsz vagy halott vagy?Mi dúl a lelked mélyén?Mersz élni,vagy fogva tartod magad a beképzelt félelmeiddel?Mersz bolond lenni?El tudod veszíteni a fejed akár egy pillanatra is?Vagy minden egyes perc az életedben arról szól,hogy hogy is kellene élned?Mert ugye félsz? Legbelül tudod és érzed,hogy valami nagyon nem jó de akkor miért nem élsz?Mire vársz?A csodára?Hogy valaki megoldja az életedet?Á dehogy!ne várj erre!A megoldás te magad vagy.Csak hagyd azt a fránya félelem nevű valamit és légy bolond,légy más mint amilyen általában vagy.Ne hagyd ,hogy más mondja meg ,mit is kellene tenned és élned.Neki biztos úgy jó ,de te nem élhetsz úgy ahogy a szomszéd,vagy az anyád.Soha nem leszel egy kicsit őrült?Az is egy döntés .Csak nézz bele a tükörbe és figyeld a szemed.Ott mélyen mit látsz benne?Szomorúságot? Elkeseredettséget? Erre vágytál gyermekkorodban?Ilyen felnőttet akartál látni a tükörben?Mond a saját szemedbe azt,hogy boldog vagy!Boldog vagy mert megéled a pillanatokat!Boldog vagy mert minden egyes nap csoda a számodra.Boldog vagy,hogy élsz,hogy egészséget kaptál az élettől.Boldog vagy,hogy minden reggel munkába mehetsz.De észre veszed nap mit nap azt a csodát ami körülvesz?Észrevetted,hogy virágba borultak a fák ebben a bolondos áprilisban?Hogy megérkezett az első gólyapár és ott is új élet születik hamarosan?Megölelted ma a gyermekeidet és a férjedet/feleségedet/szüleidet?Megköszönted nkik,hogy ők vannak neked?Hogy nem vagy egyedül?Örömöt okozott ez ma neked?Annyi de annyi csoda vesz körül téged,hogy nem is veszed észre.Hidd el ha csak annyit foglalkozol a gyerekeddel,hogy össze-vissza csiklandozod ma este és együtt kacarásztok,az bizti hogy a büdös életbe nem fogja neked elfelejteni ezt az élményt.Kit érdekel,hogy nem főzöd meg a vacsorát?Már megint félsz,hogy mi lesz ha nem lesz főtt vacsora?Kinek akarsz ismét megfelelni?A gyerek értékeli a főtt virslit is csak végre érezze,hogy kicsit bolond a szülője is és időt szán rá az életéből.Másodperceket.Közhely,de tényleg igaz,hogy ha tudnád hogy csak 10 perc van hátra az életedből,most komolyan ott állnál a tűzhely mellett vagy inkább átölelnéd a gyereked,párod,szüleid?Ugye hülye kérdés? De tedd meg naponta többször hogy szeretsz!
Ne félj érezni és szeretni!
A mai  ember,nem lát,nem hall,nem beszél,s ami a legrosszabb nem érez.Nem érzi ha valakit megbántott,nem érzi ha valakivel nem törődik.Egocentrikusak lettünk.Csak az foglalkoztat,hogy nekem jó legyen.Így elérjük azt,hogy egyedül maradunk,elmagányosodunk.Nem látjuk a problémákat amiket meg kellene oldanunk,hogy a kapcsolataink működőképesek legyenek.Nem halljuk meg a másikat amikor esetleg segítségért kiáltozik,mert csak azt nézzük,hogy mi nehogy már vele zuhanjunk a mélybe,nehogy magával rántson.Ezért ott hagyjuk és nem akarjuk meghallani a másik embert.Nem kommunikálunk,nem beszélünk és nem beszélgetünk.Nem akarjuk meghallgatni a másikat mert épp nekem sokkal több bajom van és az én problémám mindig nagyobb.Nem vagyok kíváncsi még az övére is.Nem keresünk beszélgetőtársakat,hanem inkább várjuk,hogy valaki a cheten ránk írjon.Várunk..várunk hogy hátha valaki majd keres minket .Mert hát én miért keressem ha ő sem keres engem.S ezáltal szépen ott maradunk egyedül és magányosan,szeretetre várva.De ha te nem adsz a szeretetedből senkinek te is csak azt a nagy semmit fogod vissza kapni.S aztán sebeidet nyalogatva ott fogsz csücsülni egyedül megzuhanva.Igenis ha figyelnénk a belső megérzéseinkre akkor rájönnénk,hogy az az ötödik érzékszervünk működik a legjobban és csak aszerint kellene élni.Ha azt érzed,hogy beszélni szeretnél vele,tedd meg!Most!Mire vársz?Lehet hogy ő is arra vár,hogy keresd.Csak ő még jobban fél mint te.Mindig az kezdeményez,akiben nagyobb a szeretet.
Semmi más nem számít az életben csak a szeretet.És sajnos csak az emberi lényben alakult ki ez a fránya félelem.Az állatoknál látsz olyat ,hogy fél odamenni az egyik a másikhoz? Gondolkodik előtte,hogy kimutatja a szeretetét_?Odadörgölőzik a kiscica is az anyjához ha épp azt érzi,hogy ezt szeretné tenni.A mai gyerekekben már kis korban ott a félelem mert mi félemlítjük meg őket,mi neveljük beléjük.Nem szabad,ne tedd,jajj ,vigyázz!!!És a többi...és így szépen lassan kialakul a gyerekeben a félsz.A büdös életben nem fogod kiölni belőle, hiszen azt hiszed ,hogy így jó élni.Féljünk az idegen emberektől...ne álljunk velük szóba.Mert bizony aki simán szóba elegyedik a villamoson a buszon a boltban..azt bizony elkönyveljük bolondnak.Mivel vagy te jobb mint az a "bolond"?Ő legalább meg meri tenni az első lépést.Mi veszteni valója van?Az hogy bolondnak titulálják?Legalább már jó napja volt,hogy megmosolyogtatott téged.
Sokkal szebb lenne a világ ha mosolyra nem pofonnal vágnánk vissza.Ha tele vagy rossz indulattal ez bizony ki fog ülni az arcodra és egy mogorva,legörbült szájú pofa fog vissza nézni rád a tükörből évek múltán.Észrevetted már azt ha jó kedvű vagy és jól érzed magad,sokkal de sokkal szebbenk látod magad?Na ez a fordítottja is.Ha elkeseredett vagy és negatívan állsz hozzá az élethez,sajnos egyre csúnyább leszel és meggyötört.
Nem lenne jobb úgy felnőni annak agyereknek ,hogy vidám arcot lásson?Akire jó ránézni ha mész érte az iskolába.Hogy a társai azt mondhassák,hogy a te anyukád/apukád milyen kedves mindig és mosolygós! :) Próbáld ki csak egy hétig,hogy így lépsz be a gyerkőcért délután.Meglátod sok minden megváltozik majd.A gyereknek semmi más nem számít csak az a pici minőségi idő amit veled tölthet mert tudom,hogy elfoglalt vagy.Mint mindenki.Rohansz reggel hogy mire  a gyereket kelteni kell lefőjjön a kávé és elkészítsd az útravaló szendvicseket,magadat puccba vágd és aztán kapkodhatsz a gyerekkel,hogy induljunk már el végre mert elkésünk.Beesel a melóhelyre és már ott azon agyalsz,hogy ki megy délután a gyerekért ha túlórázni kell és még mit készíts vacsira és a többi.És akkor még jó lenne a fodrászhoz is eljutni ,s rájössz h te maradsz mindig utoljára.Tudom,sok a teher de nem lehet így leélni egy életet.Vagyis bocs!Le lehet, csak a kérdés h van e értelme?Végig rohansz a napokon,a heteken és az életen.Megtervezve előre mindig mindent.Hagyd! Állj meg és ne foglalkozz azzal,hogy nincs elmosogatva.Akit zavar majd megcsinálja helyetted(De nyugi,nem fog zavarni senkit,ebben biztos vagyok) :) Ülj le velük,a családoddal a kutyáddal és csak azt tedd amit ott belülről érzel.Mond el nekik,hogy szereted őket és fontosak neked.Az ember hajlamos arra,hogy csak akkor kezdi el értékelni a szeretteivel töltött időt,ha beütött valami nagy krakk az életükbe.Egy baleset,vagy betegség.Miért kell annak történnie,hogy belássák,hogy lehetne ezt másképp is? Hedonista életet élnek nagyon sokan.Nagyobb autóm legyen mint a Kovácsnak,a gyerekeknek megveszem a legújabb hiper szuper telefont,had lássák a társai mi milyen fasza család vagyunk.De lehet,hogy a Kovács gyereke boldogabb mert megölelik őt nap mint nap és nem küldik el a szobájába ,hogy ott játsszál fiam az új telefonodat nyomkodva.Érted már?Modern világ ide vagy oda.a szeretet a régi..a szeretet most is ugyanaz az érzés mint réges-régen volt.Csak valahogy kezd elmúlni belőlünk.
Félünk kimutatni,inkább pótoljuk ezekkel a vackokkal.Csak tudod,majd ha te is megöregszel,már ha lesz olyan rohadt nagy szerencséd...képzeld el,hogy csak a kezedbe nyomnak egy vackot,hogy nyomkodd és örülj neki és légy vele boldog..mutasd meg,hogy mennyire örülsz hogy azt kaptad,..amikor te csak arra vágynál,hogy a  szerető kéz megöleljen...hogy veled nevessen az akit szeretsz...hogy együtt legyetek bolondok..együtt bolondozhassatok.. :) Na ez itt a legfontosabb!Pedig csak tényleg másodperceink vannak az életből..annyira kevés...
Ha egy élőlényt nem szeretünk ,nem törődünk vele elpusztul.Ha nem kapja meg a megfelelő gondoskodást elpusztul.Elpusztul a virág mert nem szeretted nem gondoztad.Hallottál már olyat,hogy meghalt az állat gazdija és rövid időn belül elpusztult a kis kedvence is?Mert belehalt a szeretetlenségbe.Nem volt többé aki szeresse.Ez van velünk is.Mi is beleroppanunk,és lelkileg meghalunk, ha nem tudunk szeretni és nem szeretnek viszont.Csak ez számít! Ha eddig nem tetted meg hát hajrá,mire a fenére vársz?Ha csak rövid ideig élsz a földön ,az sem baj csak élj és szeress amíg van rá időd és lehetőséged.Ismerek olyan időseket( hivatásomból kifolyólag) akik egész életükben rossz indulattal nyilvánultak a többi ember felé és most már rájöttek,hogy hogy hamarabb kellett volna kimutatni mindezt feléjük.Most már csak őrlődnek és betegek.Testi -lelki betegek.

Miért van az,hogy merünk megbántani másokat?Merünk eldobni embereket,kapcsolatokat?Kidobjuk a kutyát az autóból?Elássuk a kismacskát amikor megszületik ,mert nincs rá szükségünk?S szeretni  miért nem merünk? Attól félünk hogy túlságosan belénk látnak?Túlságosan kinyitjuk a szívünket -lelkünket? Ez miért baj?Sebezhetővé tesszük magunkat? Akkor mi az élet értelme? Neked mi az életed értelme? Hogy házat,autót vegyél a gyereknek?Aztán bedugnak egy idősek otthonába ha megöregszel,mert nincs szükségük rád?És ha szeretted volna ?Ha elmondtad volna neki és éreztetted volna vele ,hogy a mindened?Ha játszottál volna vele amikor még gyerek volt?Ez nehezedre esett volna?Ha vissza gondolsz ugye már bánod,hogy nem tetted meg.vártál..mindig csak vártál..arra ,hogy majd ki fogod mutatni...majd el fogod mondani...és most felébredtél hogy hopp!...eltelt az idő s nem tetted meg...hát sajnos ezt elkúrtad...Most meg visszakapod azt,amit te adtál..vagy épp nem adtál!?
Túl komolyan vetted az életet..pedig nem élte még túl senki! 



...Már tudom,szeretni nem azt jelenti,hogy két ember egy igát von...


                                                                    (Kowalsky:Egy világon át)